Antibiotikumnak időálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok villámgyors és mindenre kiterjedő terjedésére hívja fel a figyelmet.

A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket első alkalommal 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, ezután 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Attól kezdve immáron nagyjából 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is.

David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport alapján az antibiotikum-rezisztens gének valószínűleg a vándormadarak és esetleg más vadállatok, tetejébe a térségbe érkezett emberek ürülékével kerülhetett az északi-sarkvidéki földbe.

A szakemberek az Environmental International című akadémiai folyóiratban megjelent tanulmányukban a Konsgfjord mentén nyolc helyszínről vett 40 talajmintában mutattak ki 131 ilyen gént.

„A kimutatott gének kilenc nagy antibiotikum-fajtához köthető, köztük az aminoglikozidokhoz, a makrolidekhez, amelyeket sok fertőzés kezelésére használnak. Példaként minden talajmintában megtaláltuk azt a gént, amely a tuberkulózis multidrog-rezisztens kórokozójában van, a blaNDM-1 géneket a talajminták több mint 60 százalékában mutattuk ki” – idézte Grahamet az Eurekalert akadémiai hírportál.

„Felfedezésünk nagy jelentőségű az antibiotikum-rezisztencia mindenre kiterjedő terjedése tekintetében. Egy klinikailag meghatározó ARG, amely Dél-Ázsiából származik, nyilvánvalóan nem honos az Északi-sarkvidéken” – tette hozzá a professzor.

Régebbi tanulmányok már kimutatták, hogy az antibiotikum-rezisztens gének képesek egyik baktériumból a másikba, sőt a baktériumból a környezetbe átterjedni.

A antibiotikum-rezisztencia mindenre kiterjedő egészségügyi válságot okoz. Egy ősszel közzétett tanulmány alapján csaknem 2,4 millióan halhatnak meg a több antibiotikumnak is strapabíró, úgynevezett szuperbaktériumok okozta fertőzésekben Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában 2050-ig.

mti