Új-zélandi és német szakemberek vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című akadémiai folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami kínálja ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, mindemellett a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys. Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

„Javarészben azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB felfedezője, a tanulmány társszerzője.

A kísérletben az állatok betanítását a szakemberek fordítva kezdték, első alkalommal jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, ezután nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, mikor is vizelniük kellett.

Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a szakemberek el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen jártassággal kapcsolják össze. „Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként első alkalommal fülhallgatón át borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – érvelt a német felfedező.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A mesterek alapján a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket.

Langbein alapján újabb tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. „Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a heterogén dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta.

A tudósok az elkövetkezendő időszakokban eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy egy-két év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet.

Az állat ürülékében található ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá formálják át, amely a harmadik legnélkülözhetetlenebb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét.

Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már meghatározóan csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem tudósa.

mti