A sikeres mezőgazdaság jövője a digitalizáció és a robotizáció, azaz a precíziós szerkezetek használata, mivel ez már a vetésnél komolyan befolyásolni tudja annak hatékonyságát, továbbá később az állomány fejlődésének dinamikáját is – mutat rá a Klímapolitikai Intézet legfrissebb tanulmánya.
A kiadott elemzésben jelezték, már most fel kell készülni a következő évtizedek szélsőségeire, mert a klíma megváltozása és az időjárás szélsőségei fogják meghatározni a következő évtizedet a mezőgazdasági ágazatban Magyarországon is. Egyidejűleg kell felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyári hónapokban.
Kiemelik: mind rövidtávon, mind hosszútávon az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségire felkészülni, ha több alternatív technikát és modern műszaki megoldást egyidejűleg vet be a hazai agrárszektor, azonkívül a központi döntéshozatal a mesterekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal kooperálva régiónként, helyi szinten próbál megoldást találni és segítséget nyújtani.
Az intézet fontosnak tartja már a közeljövőben kihasználni azt az adottságot, hogy Magyarországnak világviszonylatban is nem mindennapi növényi génbankja van(Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Center, Tápiószele), és örökösen tud nemesíteni és fejleszteni a változó klímához, emellett időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat. Megjegyezték: viszont önmagában a fajtaválasztás csak részsiker, az egész technológiai rendszer átalakítására van szükség a talajműveléstől, az okos gazdálkodáson át a növényvédelemig. A talaj mert mindennek a kulcsa, ha képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat.
Kitértek arra, hogy hazánkban jelen pillanatban 4,3-4,4 millió hektár áll művelés alatt, ebből alig több mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. A legambiciózusabb tervek az arányt két-háromszorosára emelnék, ami 200-300 ezer hektárt jelent, ennél többet reálisan viszont nem lehetne bevonni.
Az elemzés alapján minél hamarabb megoldást kell találni a célzott felszíni és felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosításárAz új technológiai megoldásokkal. Másik megoldás a lehulló csapadék betározása (záportározók). A felszíni vízvisszatartás eltérő formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei. Az öntözés mellett egy vízmegtartási koncepció megalkotása lehet a helyes megoldás aszálykárok mérséklésére.
Megoldás lehet az is a szakemberek alapján, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba, példának okáért az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire.
Reneszánsza lehet aktuális haszonnövényeink tekintetében a kevésbé produktív, de stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajták újból termelésbe fogásának, példának okáért egyes szójafajtáknak vagy a tönkölybúzának. Az ez évi és tavalyi aszály felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, napjainkban már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen. A szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan vidék várhatóan jelentős léptékben nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával – vélekedtek az elemzésben.
mti