Számottevően csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a települési zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései alapján – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.

Az információ alapján a csoport a települési hősziget-intenzitás precíz tér- és időbeli jellegzetességeit vizsgálja, méri, milyen funkciója van a beépítettségnek a folyamat erősödésében, és előrejelzést is nyújt a jelenségről.

Az emberi szervezetet érő hőterhelést fiziológiailag egyenértékű hőmérséklet (Physiologically Equivalent Temperature – PET) index hozzájárulásával számszerűsítik. A mérőszám ugyanabban az időben veszi figyelembe a levegő hőmérsékletét, a szélsebességet, a légnedvesség mértékét és a napsugárzásból érkező energia mennyiségét, mivel ez a négy tényező együttesen befolyásolja a hőérzetet, így „beszédesebb” az hagyományos léghőmérséklet-adatnál.

Ha a szervezetet módfelett nagy hőstressz éri, még egészséges ember során is hamar felborulhat a hőháztartás, ami komoly egészségügyi következményekkel is járhat, példaként hőgutával. Arra érzékeny embereknél, példaként a kisgyermekek, idősek, a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők során ez még kritikusabb.

A szegedi tudósok a 2010-es évektől kezdve szüntelen és átfogóan gyűjtik az adatokat arról, milyen mozaikos tud lenni egy helység hőstressztérképe. Ott, ahol nincs zöldfelület, akár 10-15 fokkal is magasabb lehet a hőterhelés PET-index értéke a nyári kánikulában, a felszín hőmérsékletében ugyanakkor még ennél is nagyobb lehet a különbség. Mindemellett a házak, burkolt felületek által nappal „begyűjtött” energia, éjjel hőként kisugárzódik, mindent összevetve a belvárosokban nincs meg a tehermentesítés sem a környezet, sem az emberi szervezet részére, amíg egy külvárosi, zöldebb tájékon enyhülést jelent az éjszaka.

Így kardinális, hogy a várostervezők figyelembe vegyék ezt, és olyan közterületeket alakítsanak ki, amelyek minél hatékonyabban képesek mérsékelni a hőstresszt. Ennek legkézenfekvőbb eszköze a zöld- és a vízfelület, előbbi – főleg a fák – az árnyékolással, utóbbi a párologtatás révén tudja nagyfokúan javítani a mikroklímát.

mti