Meteorológiai szolgálat: 2019 lett a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon

A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta Magyarországon – állapította meg az elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az első 10 legmelegebb év közül 8 az ezredforduló utáni évek közül került ki. A melegedés mértéke a múlt század elejétől 1,3 fok, ami a teljes körű melegedés mértékét is meghaladja némileg.

Kifejtették: 2019 középhőmérséklete országos átlagban 12,19 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,87 fokkal múlja felül.

A tavalyi év a szokásosnál kissé hidegebb januárral kezdődött, ezt követően a február fölöttébb enyhe és száraz volt. Februárban 3 fokkal alakult a sokéves átlag felett a havi középhőmérséklet, többször napi melegrekordok dőltek.

Márciusban is szokatlanul meleg volt, az 5. legmelegebb 1901 óta, ezenfelül alaposan száraz is, az 1981-2010-es normál érték harmadát sem érte el a havi csapadékösszeg országos átlagban. Április elejére kiterjedt területeket, főként az állam déli tájait sújtotta aszály.

Csak májusban volt hidegebb a sokéves átlagnál 2019-ben, csaknem 2,5 fokkal. Frontátvonulások, hullámzó frontrendszerek, ezután az állam fölé húzódó mediterrán ciklon okozott az átlagosnál jóval hűvösebb, csapadékos időjárást sokfelé záporral, zivatarral, viharos széllel, jégesővel. Május elején hidegrekordok dőltek. 2019 májusában a szélsőséges tér- és időbeli eloszlásban az átlagos csapadék több mint duplája hullott, ezáltal a 2019-es a 3. legcsapadékosabb május volt 1901 óta.

A nyár felettébb meleg volt, a 2. legforróbb 1901 óta. A nyári hónapok közül június új rekordot hozott, 3,6 fokkal múlta felül a sokéves átlagot. Június 15-én és 16-án is megdőlt az országos napi maximumhőmérséklet rekordja. Az átlagosnál kissé melegebb július után augusztus 10-12 közt újra egy hőségperiódus alakult ki, ezt követően a hónap utolsó dekádja is kánikulával telt.

Múlt évben kétszer kellett hőségriadót elrendelni: június centrumában harmadfokú hőségriadót, ami 4 napig volt érvényben, ezután augusztus 10. és 12. közt másodfokút. A nyár legmelegebb napja augusztus 12-e volt, ekkor Derekegyházán 38 fokot mértek. Gyakoriak voltak a károkozó felhőszakadások, jégesők. A legtöbb zivataros esemény június 16 és 23. közt, azonfelül július végén, augusztus elején alakult ki. Több helyen jegyeztek 100 millimétert meghaladó felhőszakadást, amely esetén a lezúduló víztömeg és a jégeső károkat okozhatott, különösen Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

2019-ben 7 olyan nap fordult elő, mikor is az állam valamely pontján 100 millimétert meghaladó napi csapadékösszeget rögzítettek hivatalos mérőállomásaik. A legmagasabb napi összeg a Heves megyei Terpesen mért 154,9 milliméter volt 2019-ben.

A tavalyi ősz rekord meleg volt. A szeptember 1 fokkal, az október csaknem 2 fokkal, a november ugyanakkor 4 fokkal volt melegebb a normálnál. A november 1901 óta a 3. legmelegebbnek adódott.

A szeptember még nyári kánikulával kezdődött, elsején országszerte 30 fok feletti hőmérsékletekkel. Októberben egy szokatlanul meleg és hosszú vénasszonyok nyarát tapasztaltunk. Október 19-től egy héten át több mint 5 fokkal melegebb volt a megszokottnál, ekkor többször megdőltek az adott napra vonatkozó országos maximumhőmérsékleti rekordok. A novemberi időjárás többször tavaszt idézett az őszben, 13 napon is előfordult 5 fok feletti pozitív anomália. Az októberi csapadékhiányon a november havi átlagos volumen másfélszerese enyhített.

2019 decembere is több mint 3 fokkal enyhébb volt a normálnál. December 18-tól újból országos napi minimum és maximum hőmérsékleti rekordok dőltek, ezt követően december 21-től egy mediterrán ciklon hozott nagymértékű csapadékot, sokfelé 50 milliméter fölötti napi mennyiségekkel.

Azt írták, 2019 magyarországi hőmérsékleti viszonyai jól illeszkednek a globálisan melegedő trendbe. Az utóbbi éveket sajátos magas hőmérsékleti anomáliák és a szélsőséges csapadékviszonyok folytán releváns az éghajlati állapot szüntelen nyomon követése. A valószínűsíthető változások ismeretében csökkenthető az a fenyegetettség, melyet az éghajlatváltozás hordoz. A sikeres adaptációhoz az éghajlati információk használata elengedhetetlen – emelték ki.

MTI