Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon indiai tudósok.
A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció alatt bukkantak az eddig idegen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, amíg megállapították, hogy eddig idegen, új fajt találtak – írja a BBC hírportálja.
Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című akadémiai lapban számoltak be.
A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták a modern fajnak. Bhárati a ismeretszerzés hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is.
Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre vendég 36. indiai expedíció tagja.
A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes. „A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken” – mondta Bast.
A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke mindazonáltal nitrogént magába foglal. „A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya” – emelte ki a szakember.
A szakértők továbbra sem értik ellenben, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük alapján a moha kiszárad, alvó, csaknem magszerű állapotba kerül erre az időszakra, ezt követően megint kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és megint éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.
A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és egyéb növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.
A szakemberek a klímaváltozás nyomasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.
„Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek ezelőtt nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most viszont a melegedés folytán sok helyütt megtalálhatók” – hangoztatta Bast.
mti