Oroszország ázsiai részének nagy területei válhatnak lakhatóvá az emberek részére 2080-ra a klímaváltozás folytán orosz és amerikai tudósok tanulmánya alapján.

A krasznojarszki Szövetségi Kutatóközpont és az amerikai nemzeti világűr kutatóintézet (NIA) mesterei aktuális és kiszámítható klímaforgatókönyveket használva vizsgálták meg az Environmental Research Letters című akadémiai folyóiratban megjelent tanulmányukban, hogy miként változik meg az időjárás Oroszország ázsiai térségében és az milyen lehetőséget teremthet ember lakta települések részére a 21. században.

Oroszország 13 millió négyzetkilométeres ázsiai térsége, amely az Uraltól a Csendes-óceánig húzódik, az állam területének 77 százalékát adja. Lakossága ellenben mindössze az állam népességének 27 százalékát teszi ki, leginkább a délen elterülő sztyeppék mentén, ahol bőven termő talaj és kedvező időjárás van.

„Az emberek korábbi migrációi kapcsolatban vannak a klímaváltozással. Mihelyt a civilizációk létrehoztak olyan technológiákat, amelyek lehetővé tették alkalmazkodásukat, az emberek egyre kevésbé függenek a környezettől, különösen az időjárástól. Meg akartuk tudni, hogy a klíma jövőbeni változása által a kevésbé lakható ázsiai területek lakhatóbbá válnak-e az emberek részére” – idézte Jelena Parfenovát, a tanulmány vezető szerzőjét az Eurekalert akadémiai hírportál.

Tanulmányához a kutatócsoport felhasználta 20 általános körforgási modell kombinációját és két szén-dioxid tetszetős koncentrációs nyomvonal (RCP) forgatókönyvet, utóbbiak feladata először is a légkörben fedezhető fel üvegházhatású gázok koncentrációváltozásának időbeli leírása. Az egyik forgatókönyv egy enyhébb, a másik egy jóval szélsőségesebb klímaváltozást feltételezett.

Azt találták, hogy utóbbi tekintetében 2080-ra Oroszország ázsiai részén jóval enyhébb lesz az éghajlat, kisebb térségeket fog borítani a permafroszt (örökfagy), amely most a térség 65 százalékát uralja, ám 2080-ra ez 40 százalékra csökkenhet.

Az enyhébb klímaváltozási forgatókönyv tekintetében is 15 százalékkal javulna a tájhasznosítás lehetősége az emberi élet fenntarthatósága szempontjából, ami azt jelenti, hogy ötszörösére nőne a övezet termőképessége.

„Oroszország ázsiai térsége pillanatnyilag igen hideg. Egy jövőbeni melegebb időjárásban az élelmiszerbiztonság valószínűleg jóval kedvezőbb lesz az emberek részére” – mondta Parfenova.

„Ám a földek ideális fejlesztése a hatóságok gazdasági, társadalmi politikájától függ. A fejlett infrastruktúrájú és jó mezőgazdasági potenciállal bíró földekre fognak első alkalommal betelepedni az emberek” – tette hozzá.