A korábbi legfehérebb festék segítheti az létesítmények és a bolygó hűtését

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai tudósok azzal a céllal, hogy javítsák az alkotmányok hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

A korszerű festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás során is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A mesterek alapján a gyártmány egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az alkotmányok hűtésére.

A ebben a pillanatban elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény mindössze 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

A modern festék ellenben képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

„A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe” – mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a szokásossan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas – 60 százalékos – pigmentkoncentrációnak, illetve az eltérő méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A mesterek alapján az ultrafehér festéket a szokásoknak megfelelő változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de újabb vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan közölte, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A mesterek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.

mti