A Nap sugárzási energiáját hasznosító rendszert kell telepíteni minden újépítésű lakóingatlan tetőszerkezetére 2022-től Németországban egy kiszivárogtatott kormányzati terv alapján.

A klímavédelmi törvény szigorításához kapcsolódó akcióterv alapján csak olyan társasházat vagy családi házat lehet építeni jövő év január 1-jétől, amely büszkélkedhet villamos energiát előállító napelemes rendszerrel vagy hőenergiát termelő napkollektoros rendszerrel.

A korábbi építésű lakóingatlanokra is érvényes a korszerű kötelezettség, ha felújítják a tetőszerkezetet.

A következő lépésben, 2023-tól újabb szigorítás következhet, bevezethetik, hogy a korszerű lakóhelyek energiafogyasztása az egész lakóingatlan-állományt sajátos átlag maximum 55 százalékát érheti el. Ezt az arányt két év után – 2025-től – 40 százalékra csökkentik a tárcaközi egyeztetésre indított javaslat alapján.

A klímaváltozás megfékezését szolgáló új szabály betartásához támogatási programot is indítanak. A lakóépületek energetikai felújítására 2,5 milliárd eurót (875 milliárd forint) biztosítanak 2022-ben, és újabb kétmilliárd eurót 2023-ban.

A kormány várhatóan a június 23-i ülésén elfogadja és a parlament (Bundestag) elé terjeszti a klímavédelmi akciótervről szóló javaslatát, amely ellenben valószínűleg már nem veszi napirendre az ügyet a szeptemberi Bundestag-választásig – áll az ARD országos köztelevízió hírportálján (tagesschau. de) közölt összeállításban.

A lakástulajdonosok országos érdekvédelmi szervezete (Haus & Grund) alapján a napelem-, vagy napkollektor-telepítési kötelezettség bevezetése elhamarkodott lépés lenne. A rendszerek kiépítése nagyfokúan drágítaná a lakásépítést, és a kötelezettség nem jár közösen azzal a lehetőséggel, hogy a tulajdonosok értékesítsék a háztetőkön megtermelt és fel nem használt energiát – nyilatkozott a saját otthont tulajdonló magánszemélyek millióit és több százezer ingatlant üzemeltető óriásvállalatokat is képviselő szervezet elnöke, Kai Warnecke.

Németországban az alkotmánybíróság egy áprilisi döntése kötelezte a kormányt a klímavédelmi törvény szigorítására. A parlamenti elfogadásra váró új változat alapján 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és 2050 helyett már 2045-re el kell érni az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt, hogy nettó nulla legyen Németország szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása.

mti