Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak együttes tanulmánya, amit a Nature című akadémiai folyóiratban tettek közzé.

302 hegycsúcsról az elmúlt 145 gyűjtött adatokat elemezve a mesterek arra a következtetésre jutottak, hogy a teljes körű felmelegedés az oka növényfajok számának növekedéséhez az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.

A tudósok nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult.

Míg az 1957-1966 közt a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-del növekedett a növényfajok száma, a 2007-2016 közt átlag 5,5 új faj jelent meg – olvasható a Phys. org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A mesterek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e az már évszázadok ott élő fajokat. A számok viszont azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a következő években végbemegy.

„A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott egy-két faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan villámgyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában” – közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok roppantul jellegzetes növényei az elkövetkezendő időszakokban kiszorulnak, viszont nem teljesen némely. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, így nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma ugyancsak szerepet játszanak a folyamatban – tette hozzá.