Az asztronauták vizelete is segíthet megépíteni a Holdon az alapbázist: a benne található karbamid lágyítóként alkalmazható a készülékek betonjában – vélik európai tudósok.
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA) és kínai űrügynökség (CNSA) is azt tervezi, hogy a következő évtizedekben bázist épít ki a Holdon egy a távolabbi űrt feltérképező terv részeként, amely aztán még messzibb célok felé, példaként a Marsra is eljuttathat embereket.
A Hold betelepítése olyan problémákat vet fel, mint a magas sugárzás, a szélsőséges hőmérsékletek, a meteoritbombázások veszélye. Amellett logisztikai kérdések is adódnak: hogyan szállítsanak fel a Holdra építőanyagot, ha egyáltalán létfontosságú – olvasható az EurekAlert. org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Földről 0,45 kilogrammnyi teher Holdra szállítása csaknem 10 ezer dollárba (3,2 millió forintba) kerül, így egy egész modul megépítése az égitesten rendkívül drága lenne. Így az űrügynökségek igyekeznek hasznosítani a Hold felszínének nyersanyagait vagy éppen azokat, melyeket maguk az asztronauták szolgáltathatnak, példának okáért vizelet formájában.
Norvég, spanyol, holland és olasz tudósok az ESA-val összefogva nagyszámú kísérletet végeztek annak kiderítésére, használható-e a vizeletben található karbamid lágyítóként. Ez az adalékanyag a betonhoz adva lágyítja az eredeti keveréket, mindent összevetve megkeményedése előtt formálhatóvá teszi azt. A tudósok eredményeiket a Journal of Cleaner Production című akadémiai folyóiratban mutatták be.
“A Holdon felhasználható geopolimer beton készítéséhez az elképzelés alapján azt lehetne használni, ami ott megtalálható: regolitot (a Hold törmelékes kőzetrétegét) és a egy-két tájékon megtalálható jégből származó vizet” – indokolta a tanulmány egyik szerzője, Ramón Pamies, a spanyolországi Cartagenai Műszaki Egyetem professzora.
A vizsgálatok esetén kiderült, hogy az olyan melléktermékek, mint a holdbázis építésével foglalkozók vizelete, ugyancsak használhatók. Ennek a testnedvnek a két fő összetevője a víz és a karbamid, amely molekula kínálja a hidrogénkötések megszakadását és ezáltal csökkenti sok vizes keverék viszkozitását – fejtette ki Pamies.
Az ESA által kifejlesztett, a Hold regolitjához hasonlatos anyagból, karbamidból és eltérő lágyítókból 3D-s nyomtatóval heterogén építményeket készítettek és összehasonlították az eredményt.
A norvégiai Ostfold Felsőfokú intézményben végzett vizsgálat alapján a karbamidot magába foglaló minták nagy súlyokat is elbírtak, formájukat stabilan megőrizték. Felmelegítve 80 Celsius-fokra, tesztelték ellenállásukat is, amely tovább nőt, mikor is a Holdra sajátos nyolc fagyás-olvadás ciklus hatásának vetették alá.
“Azt még nem találtuk ki, hogyan lehet kivonni a karbamidot a vizeletből és azt is vizsgáljuk, igazán szükséges-e, mert lehetséges, hogy a vizelet másfajta alkotóelemei is hasznosíthatók a geopolimer beton kialakításához” – hangoztatta Anna-Lena Kjoniksen norvég felfedező.
mti