Most, hogy az irodai dolgozók döntő része kénytelen újra otthonról végezni a tevékenységét, még több időt töltünk a négy fal közt, mint ezelőtt. A home office több szempontból is kihívást jelenthet, a munkateljesítményünket viszont egy olyan tényező is befolyásolhatja, amiről hajlamosak vagyunk megfeledkezni: ez ugyanakkor a levegő, amit belélegzünk. Az LG szakértői most összefoglalták, hogyan befolyásolhatja a munkánkat a nem kedvező minőségű oxigén és mit tehetünk azért, hogy folyamatosan részesüljünk a friss levegő előnyeiből.
Romlik a levegő minősége, ha sokat vagyunk otthon
Köztudott, hogy oxigént lélegzünk be és szén-dioxidot lélegzünk ki, a kilélegzett levegővel mindazonáltal hőt és párát is termelünk. Tevékenységünktől függően eltérő mennyiségű szén-dioxid áramlik ki testünkből, ülő munka során példaként egy átlagos felnőtt óránként 16 és 25 liter közti mennyiséget termel. Ha a helyiség szellőzése nem praktikus, a levegő szélsebesen megtelítődik a gázzal: két ember és egy 30 nm-es nappali során mindössze alig 1,5 óra létfontosságú a kritikus 1000 ppm-es értékhez – ez alatt tanácsos hiszen tartanunk a helyiségben a széndioxid-koncentrációt ahhoz, hogy az ne befolyásolja teljesítményünket.
Ezenkívül, bár első hallásra valószínűleg meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú települési utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Ezenkívül, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építkezéshez szükséges anyagok, a bútorok, lakástextíliák és egyéb berendezési eszközök, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők folytán – állapította meg az EU Együttes Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.
Mindent összevetve hat ránk a nem pompás levegő
A teljesítményünket mivel bizonyítottan befolyásolja a levegő minősége: a Harvard Egyetem kutatása azt vizsgálta, hogy a beltéri levegő összetétele és áramlása befolyásolja-e a munkahelyi teljesítményhez kulcsfontosságú olyan kognitív készségeket, mint az információfeldolgozás, a stratégiai döntéshozás vagy a stresszkezelés. Az eredmények alapján mikor is a dolgozók jobb légáramlás, kevesebb illékony kemikália jelenléte és alacsonyabb széndioxid-koncentráció mellett dolgoztak, nagyon sok kognitív tájon jobban teljesítettek. A legnagyobb különbség az olyan tevékenységek alatt mutatkozott meg, mint a döntéshozás, a tervezés, a felkészülés és a stratégiaalkotás. A friss levegő így nyújt támogatást abban, hogy logikusabban gondolkodjunk, hatékonyabban dolgozzuk fel az információkat és fókuszáltabbak maradjunk, ezáltal teljességében produktívabbá tesz minket a nap esetén. Úgy ezenkívül, hogy a friss levegő növeli a test oxigénellátottságát, kevesebb lesz a vérnyomás és a pulzus, erősödik az immunrendszer, tisztul a tüdő, kevesebb lesz a stressz és még energikusabbak is leszünk.
Ezt tehetjük a jobb levegőért
Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) alapján három lépésben javíthatunk a beltéri levegő minőségén. Mindezek előtt gondoskodjunk róla, hogy minél kevésbé szennyezzük a beltéri levegőt: kerüljük a beltéri dohányzást, a túl gyakori füstölőzést vagy gyertyagyújtást és ügyeljünk arra, hogy a konyha használatakor csukjuk be annak ajtaját vagy legalább kapcsoljuk be a páraelszívót. A konyha az ártalmas illékony anyagok legfőbb forrása, mivel nem kizárólag a főzés, a sütés és a kenyérpirítás alatt, de még a konyhai szeméttárolóból és a nem testhezálló élelmiszertárolás folytán is a levegőbe juthatnak ártalmas részecskék. A második lépés a levegő alkalmazható áramlásának biztosítása: az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos települési lakóhely, sebesen elhasználódik a levegő, így minél gyakrabban és minél alaposabban ajánlatos szellőztetnünk. Mivel ellenben a kültéri levegő gyakran ugyancsak szennyezett – főleg a fűtési szezonban és nagyobb járműforgalom során –, az EPA harmadik lépésként a légtisztítók, légszűrők alkalmazását ajánlja. Ezekkel tudniillik kimagaslóan javítható a szellőztetés hatékonysága, tudniillik kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből. Az LG PuriCare légtisztítói példának okáért akár a háztartási környezetben gyakran megjelenő ártalmas gázokat (pl. a berendezési tárgyakból felszabaduló formaldehid) is képesek eltüntetni. Hasonló szerepkört tölthet be egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionáló – ilyen az LG DualCool & Pure – is, amely a polleneket és az ugyancsak erősen allergén poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. A 2 az 1-ben, léghűtést és légszűrést éppúgy biztosító légtisztítórendszer képes kiszűrni a kis porszemeket, kórokozókat még PM 1.0 méretben is, míg folytonosan monitorozza a beltéri levegő minőségét, és automatán bekapcsol, ha a levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas részecskék.