Mesterséges hó ágyúzásával stabilizálni lehetne Nyugat-Antarktisz jégtakaróját a Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) kutatóinak véleménye alapján.

A sokmilliárd tonnányi hótöbbletet úgy érnék el, hogy az óceán vizét a gleccserekre szivattyúznák és hóágyúkkal terítenék szét.

Ehhez a művelethez példa nélküli mérnöki munkára lenne szükség. Mivel ez a planéta talán utolsó érintetlen kiterjedése, így a beavatkozás nagymértékű környezeti kockázatot is jelentene – írta a Phys. org.

Ezzel megelőzhető lenne a tengerszint hosszú távú emelkedése a Föld sok roppant módon nagy népsűrűségű területén az Egyesült Államoktól Kínáig.

„Az alapvető kérdés, hogy az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amit a tengerparti településekben építettünk és építünk. A Föld legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek víz alá kerülnek, ha nem teszünk semmit” – mondta Anders Levermann, a PIK és a Kolumbia Egyetem fizikusa, a tanulmány egyik szerzője.

„A nyugat-antarktiszi jégtakaró (WAIS) sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik” – tette hozzá.

A meleg óceáni áramlatok elérték a Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját, amely sok olyan gleccsernek házigazdája, amelyek topográfiájuk okán labilisak. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását.

Most itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a Föld tengerszint-emelkedéséhez.

„Modelljeinkkel azt kutattuk, mivel akadályozhatnánk meg a jégmező összeomlását, és növeltük a hóesést ezen a roppantul labilis tájékon. Azt találtuk, hogy ezernyi hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víztömeg áthelyezésével járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni pár százmilliárd liter vizet egy-két évtized alatt” – tette hozzá.

Ahhoz, hogy felemeljék és sótalanítsák a tengervizet, ugyanakkor működtessék a hóágyúkat, több tízezer korszerű szélerőmű energiájára lenne szükség.

„Ha ezt a óriási szélturbinafarmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és seregnyi tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt zseniális, érintetlen természeti értéket. A zord antarktiszi éghajlat folytán nehéz megjósolni a technológiai nehézségeket” – indokolta.

„A tanulmány nem vette figyelembe az emberi tevékenység okozta jövőbeli mindenre kiterjedő felmelegedést, voltaképpen ennek az hatalmas vállalkozásnak csak akkor lenne értelme, ha a párizsi klímaegyezményt betartanák és szélsebesen csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást” – mondta Feldmann.

mti