Mindent összevetve kerülhetjük el, hogy problémát okozzon a légkondink

Bár már kaptunk ízelítőt a kánikulából, a nyár legmelegebb napjai még előttünk állnak. Ezzel elrajtol az intenzív légkondihasználati szezon is, de sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen karbantartási feladatokat célszerű elvégeztetniük klímaberendezéseiken ahhoz, hogy azok problémamentesen és úgy működjenek, hogy az egészséget is támogassák. Az alábbiakban a Nemzeti Népegészségügyi Centrum által kiadott tudnivalókat és az LG szakértőjének tanácsait gyűjtöttük össze.

Beköszöntött a nyár, mindent összevetve újra fókuszba kerülnek a klímaberendezések, ezenkívül a masinák helyes használatának tudnivalói. A fejlett légkondicionálók összetett szűrőrendszerekkel képesek egyes allergéneket, kórokozó baktériumokat is eltávolítani a helyiségek légteréből, de csak kifogástalan és rendszeres karbantartás mellett, ezáltal ajánlott betartanunk pár aranyszabályt.

Figyeljünk a szűrőkre!

A beltéri egységbe épített szűrőrendszerek alapvető feladata, hogy egészségesebbé tegyék otthonunk levegőjét, a legjobb típusok ugyanakkor nem kizárólag az allergéneket képesek eltávolítani a helyiségek légteréből, de némely baktériumokat is. Ezeket a szűrőket az egészségünk érdekében tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként a beltéri és a kültéri egységet is elengedhetetlen ellenőrizni, karbantartani. Legkésőbb mostanság, a kánikula beköszönte és az eszközök használata előtt ajánlott a tisztítást elvégeztetni.

A napokban a Nemzeti Népegészségügyi Centrum (NNK) is kiadott egy tájékoztatót a klímaberendezések kapcsán. Ebben többek közt felhívják a figyelmet arra, hogy a gép nem megfelelően karbantartott egységeiben baktériumok és gombák telepedhetnek meg, a nem megfelelően tisztított klímaberendezés ugyanakkor asztma kialakulásához is vezethet.

„A karbantartás és praktikus tisztítás nyilván pénzbe kerül, de aki jót törekszik magának, ezen a garanciális idő lejárta után sem spórol, mivelhogy mindent összevetve válik hozzáférhetővé a hatékony, energiatakarékos és biztonságos működés, amellett a hosszú élettartam” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.

A légkondicionálókat gyakran vádolják a legionella, vagy más néven a légiós betegség terjesztésével. A legfejlettebb klímaberendezések – köztük az LG konstrukciói – úgy küszöbölik ki a fertőzésveszélyt, hogy a beltéri egység a lekapcsolás után hűtés nélküli önszárító funkcióra vált, ezáltal nem marad a beltéri készülékben pangó kondenzvíz. Az LG szakértője úgy látja, Magyarországon a szakszerűtlenül szerelt, ritkán használt, rossz kondenzvíz-elvezetésű, rendszeresen nem tisztított és karbantartott klímaberendezésekben elméletileg igazán kialakulhatnak veszélyes baktériumtelepek, de az itthon ismertté vált megbetegedések eredetét inkább külföldön kell keresni. Főként voltaképpen arról lehet szó, hogy egy-egy honfitársunk igazság szerint egy trópusi út esetén betegszik meg a nem karbantartott légkonditól, de csak itthon ismerik fel és kezelik a betegségét.

Jelentős, hogy a kültéri egységet sem szabad kihagyni a karbantartásból, tisztításból, ugyanis viszont nem kell különösebben poros levegő ahhoz, hogy a berendezés lamelláit eltömítsék az óránként 1200-1500 köbméter átáramoltatott levegőből lerakódó szennyezőanyagok. „A tisztítás elmaradása nem közvetlenül az egészségünket, hanem inkább a pénztárcánkat veszélyezteti, ugyanis a rosszabb működési hatásfok folytán magasabb villanyszámlára számíthatunk, nem beszélve a feleslegesen nagy terhelés okán gyorsabban elhasználódó alkatrészekről, amelyek igencsak borsos szervizszámlát idézhetnek elő” – húzza alá Nagy Sándor József.

Ne feledkezzünk meg a szellőztetésről és a páratartalomról sem

Mind az NNK, mind az LG szakértője felhívja a figyelmet arra, hogy a légkondicionálók nem friss levegőt juttatnak a beltérbe, hanem benti, lehűtött levegőt keringetik. Így igencsak releváns a klimatizált helyiség rendszeres szellőztetése, melyet tanácsos a hűvösebb, éjszakai vagy hajnali órákban megtenni, de ha nappal úgy érezzük, hogy már elhasználódott a levegő, ne várjunk az ablaknyitással, merthogy a beltéri forrásokból – bútorokból, szórakoztató elektronikai berendezésekből, tisztítószerekből, stb. – származó eltérő kémiai és biológiai légszennyezők feldúsulhatnak a helyiség levegőjében. Hosszú távon az az ideális megoldás, ha a lakóhelyben hővisszanyerős szellőztetőrendszert, vagy a szellőztetést, páratartalom-szabályozást, légkondicionálást és fűtést egyesítő HVAC-rendszert építtetünk ki.

Releváns szabály, hogy ne hűtsük túl a teret. A külső hőmérséklethez képest maximum 8-10 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan, gond nélkül. Ez azt jelenti, hogy 35 fokos hőségben a lakóhelyben 25-27 foknál ne legyen hidegebb, de ennél hűvösebb napokon se menjünk 23 fok alá, ellenkező esetben megfázással, ízületi panaszokkal is számolhatunk.

Már a berendezések felszerelésekor figyelmet kell fordítani arra, hogy a szerkezetből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen minket. Kerüljük voltaképpen a direkt légáramot, ne ott tévézzünk, dolgozzunk, aludjunk, ahova a klíma a hideg levegőt fújja.

Célszerű figyelni arra is, hogy a helyiség relatív páratartalom értékét 50 százalék körül tartsuk, mivel ha túl szárazzá válik a klimatizált helyiség levegője, az a bőr kiszáradását és légzőszervi panaszt is okozhat.