Vezérlőegység

A központi vezérlőegység egy konkrétan az épületautomatizálási rendszerek irányítására épített, kimeneti és bemeneti csatlakozási lehetőségekkel is ellátott számítógép.

A vezérlőegység a beérkező információk alapján képes leolvasni az ház és környezetének hőmérsékletét, páratartalmát, légnyomását, légáramlását illetve egyéb kardinális tényezőket. A kimeneteken át az egység parancsokat küld az alárendelt eszközöknek és a rendszer más részeinek. A bemeneti és kimeneti jelek lehetnek analóg vagy digitális jelek is.

Az épületautomatizálásban alkalmazott vezérlőket három kategóriára oszthatjuk. Ezek a programozható logikai vezérlők (Programmable Logical Controller, PLC), SNC (System/Network Controller) központi vezérlők, ezenkívül terminálvezérlők (Terminal Unit Controller).

Kihasználtság

Az automatizáló rendszerek a kihasználtság függvényében szabályozzák az alkotmány több rendszerét. Ezek a rendszerek jellemzően két vagy különféle állapotba kapcsolhatók (pl. kihasználatlan, reggeli felkészülés, éjszakai leállás). A kihasználtságot a rendszer javarészben a napszak alapján határozza meg. Ha egy helység vagy az létesítmény használatban van, a rendszer arra törekszik, hogy minél kellemesebb hőmérsékletet és legelőnyösebb világítást biztosítson. Az épületeket nem ritkán zónákra osztják, ezáltal az egyes részek külön alrendszerei képesek eltérően szabályozni a hőmérsékletet és a világítást. A hőmérsékleti adatokról az épületben elhelyezett szenzorok szolgáltatnak adatokat a vezérlő részére.

Sok esetben az épületautomatizáló rendszerek jelenlét-érzékelő szenzorok hozzájárulásával gyűjtenek információkat a kihasználtságról, mindent összevetve csak akkor aktiválják az érintett rendszereket, ha az adott zónában igazán tartózkodnak emberek. Ez ugyanakkor kevéssé hatékony megoldás akkor, ha az ideális állapotok (kimondottan a hőmérséklet) előállításához hosszabb idő létfontosságú.

Világítás

Az épületautomatizáló rendszer támogatásával a világítás a napszaknak vagy a kihasználtságnak megfelelően le- vagy felkapcsolható, erőssége szabályozható. Ezt gyakran szenzorok szabályozzák, gyakori példának okáért az a megoldás, hogy a világítás fél órával az utolsó érzékelt mozgást követően lekapcsolódik. Az épületen kívül elhelyezett fotocellák érzékelik a fényerősséget, a napszakot, és a külső helyiségekben, a parkolóban a bejövő adatok alapján szabályozhatják a világítást.

Légkezelés

A légkezelők többnyire külső és újra felhasznált belső levegő keverékét használják, mindent összevetve kevesebb energiára van szükség az alkalmas hőmérséklet és páratartalom előállításához. A külső levegő bevonása azért elengedhetetlen, hogy az létesítmény levegője friss és egészséges maradjon. Az energiaoptimalizálás jegyében a vezérlőegység a kihasználtság alapján határozza meg a felhasznált külső levegő arányát.

Központi vízkezelő

A légkezelő egységek vízzel való ellátásához szükség van egy központi vízkezelő egységre. Ez kiszolgálhat hidegvizes, melegvizes vagy kondenzátoros rendszereket, ezenfelül transzformátorokat és tartalék generátorokat vészhelyzet esetére. Ideális esetben ezek a rendszerek segíthetik is egymást, példának okáért úgy, hogy az energiatermeléskor keletkező hőt vízmelegítésre használják fel, amint ezt jó néhány erőműben teszik.

Riasztó- és biztonsági rendszer

Minden korszerű épületautomatizáló rendszer ellátott riasztási képességgel, amelyiknek révén a karbantartó személyzet tudomást szerezhet a potenciálisan veszélyes helyzetekről és kezelheti azokat. A rendszer figyelmeztetheti az alkalmazható személyeket számítógép (e-mail vagy SMS üzenet), csipogó, telefonhívás vagy akusztikus riasztás útján, ezenkívül ezek szabadon meghatározott kombinációjával. A riasztásokról biztonsági és biztosítási megfontolásokból az automatizálási rendszerek felvételeket készítenek, rögzítik azok adatait.