Átlagosan napjaink 85-90 százalékát beltérben töltjük, ez az arány ugyanakkor az otthonról dolgozók körében most még magasabb, mindent összevetve a következő hetekben leginkább tanácsos megkülönböztetett figyelmet fordítanunk a beltéri levegő minőségére. Nem véletlen, hogy sok vírusmegelőzési ajánlásban is megjelenik a gyakori és alapos szellőztetés fontossága. Ha pedig a kültéri levegő is szennyezett pl. a fűtés vagy a járműforgalom okán, az újabb kockázatokat rejthet magában, mindent összevetve előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyeket példaként az új klímaberendezések és légtisztítók ígérnek.

Az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve –, ez az arány mindazonáltal az aktuális járványügyi helyzetben még magasabb lett. Mivel a vírusok villámgyorsan terjednek zárt térben, kívánatos átgondolni, mit tehetünk otthonunkban a levegő tisztán tartásáért.

A kültérinél kétszer szennyezettebb lehet a beltéri levegő

Első hallásra valószínűleg meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú települési utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. Sőt, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a dohányzás, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építkezéshez szükséges anyagok, a bútorok, lakástextíliák illetve egyéb berendezési eszközök, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők okán – állapította meg az EU Együttes Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri. [1]

Veszélyeztetett csoportok

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség alapján a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok részére, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, példaként asztmával élők. [2] Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok alapján a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. leglényegesebb kockázati faktor. [3]

Nem mindegy, mikor és mennyit szellőztetünk

A légúti jellegű vírusok sebesen terjednek zárt térben köhögéssel, tüsszentéssel vagy – egyes esetekben – akár szimpla kilégzéssel. Az olyan kisebb terekben, mint egy átlagos települési lakóhely, sebesen elhasználódik a levegő, így minél gyakrabban és minél alaposabban javasolt szellőztetnünk. Ha az időjárás engedi, javasolt nyitva tartani az ablakot olyan helyeken, ahol többen tartózkodnak egy légtérben. A kültéri levegő ugyanakkor gyakran ugyancsak szennyezett, ugyanis a fűtési szezon még nem ért teljesen véget és a járműforgalom sem mérséklődött mindenhol olyan mértékben, hogy igazán tiszta levegőről beszélhessünk. A szennyezőanyagok nemcsak önmagukban ártalmasak, mivelhogy azon túl, hogy a szennyezett levegő kedvezőtlen hatással van az egészségre és az ellenállóképességre[4], a kórokozók megtapadhatnak a fűtésből, közlekedésből és másfajta forrásokból származó apró légszennyező részecskék felületén[5]. Ahhoz így, hogy a szellőztetés ténylegesen javítson a lakóhely levegőjének minőségén, a szellőztetés idejének alkalmas kiválasztásán túl szükség lehet a haladó szellemű légtisztító és klímaberendezések segítségére is.

Mindent összevetve javíthatunk a beltéri levegő minőségén

Nem véletlen, hogy az ELF a beltéri levegőminőség javítására – a hatékonyabb szellőztetés, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használata és a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélése mellett – a légtisztító gépezetek használatát ajánlja. Ezekkel merthogy meghatározóan javítható az allergia- és a fűtési szezon centrumában problémásnak bizonyuló szellőztetés hatékonysága, mert ezek a berendezések kiszűrik a finom, apró porszemcséket és polleneket a levegőből, egyes gépezetek – példaként az LG PuriCare légtisztítói – ugyanakkor akár a háztartási környezetben gyakran megjelenő ártalmas gázokat (pl. a berendezési tárgyakból felszabaduló formaldehid) is képesek eltüntetni.

Hasonló szerepkört tölthet be egy antibakteriális szűrővel felszerelt légkondicionáló is, amely a polleneket és az ugyancsak erősen allergén poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Ugyancsak az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, tudniillik a masina által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, ezáltal magas hatásfokkal semlegesítik azokat, míg a kellemetlen szagokat is eltüntetik. Elérhetőek olyan légkondicionáló masinák is, amelyekbe már a légtisztító szerepkört is beépítették. Mint amilyen az LG DualCool & Pure klímaberendezése, amely télen eredményesen felfűti, nyári hónapokban kellemesen lehűti a lakóhelyet, míg megszakítás nélkül monitorozza a beltéri levegő minőségét, és önvezérelten bekapcsol, ha a levegőben túl nagy koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas részecskék.