Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál szakemberek alapján

Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok.

A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben létező enzimeknek hála akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak.

A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét.

Rinke alapján a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, ezt követően azzal táplálják a bélrendszerükben élő baktériumokat.

A Queenslandi Egyetem kutatói a lárvák három csoportját tartották más-más étrenden, és úgy találták, hogy a polisztirollal táplálkozó szuperférgek még növelték is súlyukat.

A kutatócsoport több olyan enzimet is azonosított a lárvák beleiben, amelyek képesek lebontani a polisztirolt és a sztirolt. Mindkét műanyag gyakori az elviteles ennivalók csomagolásában, a szigetelésben és egyes autóalkatrészekben.

A BBC alapján mindazonáltal nem valószínű, hogy nagyüzemi féregfarmok jönnének létre a műanyaghulladék feldolgozására, inkább arról van szó, hogy meg kell találni azt az enzimet, amely a legnagyobb hatékonysággal segíthetne a műanyagok lebontásában a hulladékfeldolgozókban.

Chris Rinke alapján az enzim általi lebontás termékeit más mikrobák értékes alkotóelemmé alakíthatnák példának okáért bioműanyagok előállításához.

Már régebbi tanulmányok is kimutatták, hogy egyes bogarak lárvái képesek elfogyasztani a polisztirolt, de a pillanatnyi kutatás nagy előrelépés annak megértésében, hogy a szuperférgek bélrendszerében élő baktériumok molekuláris szinten miként oldják meg a műanyag lebontását – olvasható a BBC ismertetésében.

Más internacionális kutatásokban is sikerrel használtak baktériumokat vagy gombákat plasztik lebontására, de egyelőe még kérdéses, hogy ezek a modern műszaki megoldások működőképesek-e kereskedelmi szinten.

mti